„Az emlékérme előlapjának bal oldalán és alsó negyedében futó, stilizált népművészeti virágmotívumokat és galambábrázolást a Magyar népmesék rajzfilmsorozat főcíme ihlette, amelyet Arany János: Rege a Csodaszarvasról c. művének első sorai: „Száll a madár, ágrul ágra, / Száll az ének, szájrul szájra” inspiráltak. A főcímet idézi továbbá a jellegzetes zsinórírás, amellyel a tervezőművész az emlékérme kötelező elemeit (a „Magyarország” feliratot és a „3000 forint” értékjelzést, a „2023” kibocsátási évszámot, valamint a verés helyét jelölő „BP.” verdejelet) szerkesztette meg. Az előoldalon központi szerepet kap a királyi vár, ahonnan az atyai harag elűzte legkedvesebb lányát és a száműzött királylány, utalva A só című mese alapkonfliktusára. A jelenet szomorkás hangulatát a lemenő nap fényét visszaadó fényezés is fokozza. Az előoldalt tervező Vékony Fanni iparművész mesterjegye az előlap bal szélén, a középső tulipánmotívum fölött látható.
Az emlékérme hátlapja a konfliktus feloldásának jelenetét ábrázolja, a király és a királylány kibékülését, melyet a háttérben megjelenő királyfi tett lehetővé. A szintén zsinórírással megjelenő „A só” felirat helyezi kontextusba a hátoldalon megjelenő alakokat. A hátlap bal szélén található továbbá az érmeoldalt tervező Szilos András iparművész mesterjegye.
„A só” emlékérme
előoldal |
hátoldal |
A színesfém emlékérme a sorozat korábbi elemeihez illeszkedve, 75% réz, 4% nikkel és 21% cink ötvözetéből készült, súlya 16 gramm, átmérője 34 mm, széle finomrecés, a recéken a kétszer ismétlődő „MAGYAR NÉPMESÉK RAJZFILMSOROZAT ●●●” szélfelirattal. Az emlékérme ezúttal is korlátozott példányszámban jelenik meg: maximum 20 ezer veret készíthető belőlük proof-like kivitelben.” – olvasható a Magyar Nemzeti Bank weboldalán.