Magunkról

 





Kecskeméten a rajzfilmkészítés gyökerei egészen 1929-ig nyúlnak vissza, amikor Mátis Kálmán festő, grafikus, rajzpedagógus elkészítette A kiscserkész álma című alkotását, ami Londonban díjat is nyert az akkori cserkész-dzsemborin.
 

Indulás

 
1971-ben a Pannónia Filmstúdió vidéki telephely létesítése mellett döntött, és az új műterem élére Mikulás Ferencet nevezték ki. A Liszt Ferenc utcai stúdió építését 1980-ban kezdték el és 1981. június 17-én adták át. Mikulás Ferenc a szegedi és pécsi művészeti szakközépiskolákban toborzott munkatársakat, megkereste a megye összes rajzszakkörének vezetőjét, ismert grafikusoknál, festőknél érdeklődött, hogy tudnának-e fiatalokat ajánlani. 1971-ben a megyei tanács és a Pannónia közös grafikai pályázatot hirdetett, melynek célja a legkiválóbb alkotók kiválogatása volt.  A tapasztalt budapesti kollégák közül többen vállalták az új munkatársak szakmai továbbképzését, a kecskemétiek sok segítséget kaptak például Jankovics Marcelltől és Gémes Józseftől.
Míg kezdetben csak közreműködőként vettek részt a Pannónia munkáiban, később már önálló filmek gyártását kezdték meg.
 

Az első filmek

 
Az első rajzfilmsorozat, amelyhez a stúdió tervezéssel és részfeladatok elvégzésével járult hozzá, az Egér a Marson volt 1975-ben. Később Bálint Ágnes, a Magyar Televízió Gyermek, Ifjúsági és Oktatási Főszerkesztőségének szerkesztője kezdeményezte, hogy készüljön animációs sorozat kis lényekkel, apró állatkákkal. Az általa megírt forgatókönyv alapján, Szabó Szabolcs rendezésében készült Vízipók-csodapók sorozat hatalmas sikert aratott, a Televízió megrendelte a második, majd a harmadik sorozatot is.
 
A stúdió 1977-ben kezdte meg legismertebb és leghosszabb filmsorozatának, a Magyar népmeséknek a gyártását. Az ötlet a műterem vezetőjétől származott, aki még geodéta korában határozta el – megtapasztalván a magyar paraszti kultúra pusztulását –, hogy ha lehetősége lesz rá, mindent meg fog tenni ezen értékek megmentéséért. A mesék előzetes válogatását Kovács Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának kutatója végezte. A Pannónia Filmstúdió részéről Jankovics Marcellt kérték fel a sorozat kézbentartására. A második sorozat már a helyi rajzolókkal társrendezésben készült el, később pedig Jankovics Marcell már csak szakértőként vett részt a munkában, átengedve a rendezői feladatokat Horváth Máriának és Nagy Lajosnak. Az első epizódoknál még minden mesének másik mesemondója volt, de aztán Szabó Gyula annyira tökéletes választásnak bizonyult, hogy ő lett a sorozat állandó mesélője.
 
Az első szerzői film Hegyi Füstös László nevéhez fűződik, Regölés című munkáját 1979-ben fejezte be. A stúdió 1982-ben könyvelhette el első jelentős külföldi fesztiválsikerét, amikor Horváth Mária Az éjszaka csodái című filmje kategória második díjat kapott Ottawában.
 

Ösztöndíjrendszer

 
Annak érdekében, hogy a központtól való földrajzi távolság miatt a stúdió ne maradjon ki az ország és a világ animációs vérkeringéséből, nemzetközi ösztöndíjrendszer létesítése mellett döntött. Az 1980-as évek közepétől Izlandról, Németországból, Belgiumból, Hollandiából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Franciaországból érkeztek ösztöndíjasok Kecskemétre, a helyi munkatársaknak pedig akkoriban szinte ez volt az egyetlen lehetőségük, hogy külföldre utazhassanak.
 

Ismert sorozatok

 
1985-ben készült el a Mesék Mátyás királyról című sorozat Ujvári László rendezésében, majd egy év múlva, a sorozat epizódjainak felhasználásával, az egész estés verzió. Tóth Pál Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt című egyedi filmje alapján később 2 x 13 részes televíziós sorozat készült, Leo és Fred címmel. 1987-ben ajánlotta fel Mikulás Ferenc Jankovics Marcell számára, hogy készítsen filmsorozatot a magyar mondavilágból. A sorozat címe a Mondák a magyar történelemből lett.
 

A rendszerváltás után

 
A jogi lehetőségek megteremtődésével 1991-ben a stúdió önálló állami vállalattá vált. 1993-ban 35 munkatárs megvásárolta az állami vagyonrész 63%-át, és megalakult a Kecskemétfilm Kft.
 
Időközben megjelent a második sikeres generáció is, többek között a stúdióban dolgozók gyermekeiből.  A kétdimenziós animációs filmek mellett elindult a 3D-s filmek készítése, az internet segítségével pedig számos nagy nemzetközi produkció megvalósításában vettek részt a munkatársak. Ezek közül a legjelentősebbek a spanyol Chico és Rita, és az ír Kells titka című egész estés rajzjátékfilmek, melyeket utóbb Oscar-díjra jelölték, és a francia Loulou és az elképesztő titok című alkotás, amely a 39. César-díj-átadón a legjobb animációs filmnek járó elismerést kapta.
 
2011-ben Mikulás Ferencet és az általa vezetett Kecskeméti Rajzfilmstúdiót Magyar Örökség-díjjal jutalmazták.
 

KAFF

 
A stúdió kezdeményezője, és fő szervezője az 1985 óta megrendezésre kerülő Kecskeméti Animációsfilm-fesztiválnak. Részletek: www.kaff.hu